Bocuse d’Or – a verseny története

Az egyes szakmák képviselői mindig is előszeretettel mérték össze tudásukat és hozzáértésüket. Nincs ez másként a szakácsok esetében sem, s ebből a célból a legismertebb versenynek a Bocuse d’Or bizonyul. A nemzetközi verseny idén ünnepelte harmincadik évfordulóját, s az utóbbi években a magyarok is szép eredményekkel szerepeltek rajta. Sok szakács tanfolyamon tanuló hallgató számára jelent motivációt a világverseny, hogy egyszer talán majd ők is ott állhatnak a legjobbak között, elvarázsolva ételkölteményeikkel a nagyérdeműt.

 

A verseny története valamikor 1985-ben indult, amikor a lyoni kiállításon felmerült annak ötlete. A kiállítás akkori elnöke még csak elméleti szinten vetette fel a verseny lehetőségét, ám az 1987-ben valósággá vált, és kétévente megrendezésre is került. Az eredeti ötlet arról szólt, hogy szükség lenne a gasztronómiai szakkiállítás ideje alatt egy szakácsversenyre, amely a szakma fejlődését helyezi fókuszba. A világverseny menete és az ételek minősítése ugyan sokat változott az évek alatt, de a szakma szeretete és a prémium kategóriás finomságok asztalra varázsolása ma is nélkülözhetetlenek az előkelő helyezéshez.

 

Hogyan áll össze a zsűri?

 

Nem csak a résztvevőknek, hanem természetesen a zsűrinek is fontos szerep jut. A 24 induló csapat mellett a 24 tagból álló zsűri is főszerepben van, akik a konyhaművészet kiemelkedő szaktekintélyei szerte a világból. Kostoló-zsűri és konyhai zsűri is pontozza az ételeket. Az első az ízekre, a tálalásra és a földrajzi sajátosságok szem előtt tartására helyezi a hangsúlyt, míg a második a gazdaságos anyagfelhasználásra, a fenntarthatóságra, és persze a csapat munkájának tisztaságára, rendezettségére fókuszál. Nem mindegy az sem, miként dolgozik együtt a csapat, hiszen ezen a gyakorlati életben is nagyon sok múlik. A résztvevő csapatoknak tehát valóban szakmájuk legjobbjainak kell lenni, hogy mindezekre a követelményekre figyelni tudjanak és ugyanakkor valami olyan kerüljön a tányérokra a nyomás ellenére is, amely minden tekintetben megfelel az elvárásoknak.

 

Mi a verseny menete?

 

Kicsivel több, mint öt óra áll a csapatok rendelkezésére ahhoz, hogy elkészítsenek 14 darab haltányért és természetesen a hústál sem hiányozhat a kitűzött célok közül. Fontos, hogy a konyhát olyan állapotban adják át a csapatok, ahogyan kapták, tehát a takarításra is meghatározott idő, egészen pontosan 45 perc áll rendelkezésre. Ugyan elég hosszúnak tűnik az idő, de ha beleszámoljuk azt, hogy hányféle ételt készítenek a szakemberek, és hogy a tálalás is igen időigényes lehet, jól láthatjuk, hogy bizony percre pontosan be kell osztani az időt. Nagyon fontos a csapatmunka, hiszen csak akkor valósíthatóak meg a megálmodott tálak, ha a csapat tagjai tökéletesen együttműködnek és mindenki tudása legjavát adja bele a munkába.

 

Magyar sikerek 2017-ben, Lyon-ban

 

A magyar vendéglátás színvonala messze földön híres, s ezt most sikerült bebizonyítanunk a Bocuse d’Or világversenyen is. A magyar csapat 16 pont különbséggel 4. lett, és a korábbiakból már ismert Széll Tamás különdíjas lett a legjobb húsételnek járó díjjal. Idén az első helyet az USA tudhatja magáénak, a második helyezett Norvégia lett, majd őt követte Izland a szintén előkelő harmadikként. A verseny színvonala és az ott megszületett finomságok sokak számára motivációs erőt és inspirációt jelentenek ahhoz, hogy a lehető legszínvonalasabb ételek kerüljenek a tányérokra vendéglátóhelytől függetlenül. A szakács tanfolyam mellett döntő, szakmaszerető emberek is a terület csúcskategóriájaként tekintenek a Bocuse d’Or versenyére.

MegosztásShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn

Hozzászólások

hozzászólás

Legutóbbi bejegyzések

Kövess Minket

További bejegyzések