Sokan nem tudják mit is jelent a sommelier kifejezés. Így volt ez alig néhány éve a borturizmussal is, aminek mára már külön kultúrája van. Régebben a turizmust a helyi látványosságok irányították, a gyógyfürdők, ahol a fájós hátát kilazíthatta az utazó, a vadregényes, gyönyörű kilátással bíró hegyek, ahova túrázni járhatott el a természetjáró, a nagy, kellemes vizű tavak, ahol együtt pancsolhatott anya, apa és a gyerekek. Manapság viszont előtérbe kerültek más érzékeink is, méghozzá az ízlelőbimbóink. Így növekedett a gasztroturizmus, amelynek a lényege, hogy jót együnk híres fogadókban, csárdákban, eldugott kis falvakban, így nem csupán az elhíresült szépséggel találkozhatunk, hanem megismerhetjük a környezetben élők ízlését is, ezzel közelebb kerülve hozzájuk. A gasztroturizmus közelebb hozza az embereket egymáshoz, miközben új utakat nyit meg egy teljesen hétköznapi tevékenység, az evés és az ivás területén. Ennek egy gyors ütemben sarjadó ága a borturizmus, ami által közelebbről is megismerhetjük a magyar és akár a külföldi borkultúrát.
A borturizmusról néhány szóban
Magyarország híres bortermelő nemzet, ezt mindannyian tudjuk, hiszen szinte minden megyében találunk híres bortermő vidéket. Elég csak Tokajt, Sopront, Villányt említeni, és a világ rögtön tudja, merre van ez a kis ország. Remek adottságaink vannak a szőlőtermesztésre, és ezt évszázadok óta ki is használjuk. Ezekért a fantasztikus nedűkért érdemes útnak indulni, és ezt a külföldiek épp úgy tudják, mint mi, magyarok. Csakhogy a boturizmus nem csak finom borok kóstolgatásáról szól. Ha így lenne, hamar szimpla kocsmatúra hangulatot öltenének ezek az utazások, melyekről nem sok emlékünk maradna meg, így nem terjedhetne ilyen futótűzként ez a program.
Ugyanis erről van szó, a programról. A borturizmus alapja a bor, de eköré a folyadék köré alaposan megtervezett progam épül. Aki egy borvidéken jár, kétségkívül a finom nedű miatt érkezik, de korántsem akar látatlanul búcsúzni. Aki egy ilyen útra elindul, az nem csak italozni szeretne, hanem megismerni a környezetet, amelyben az adott ital elkészül. Megismerni az embereket, akik készítik, a módot, ahogy a szőlőt szüretelik, feldolgozzák. A hangulatos pincéket, a szőlőhegy mögött alábukó napot, a finom falatokat, melyeknek az ízét a bor kihangsúlyozza.
Aki a borturizmus iránt érdeklődik, az összetett élményt akar. Emberközelit, nem pedig elnagyolt látványosságokat. Egy csendes fogadót, kedves fogadtatást, kellemes kirándulásokat, finom ételeket a még finomabb borok mellé, azaz életre szóló emléket, amit a zsigerei is őriznek. Az ilyen programok egyik legfontosabb eleme az étel és a bor. Ezek összehangolása nagyon nehéz és összetett feladat, hiszen olyan ételt kell létrehozni, amely nem nyomja el a bor zamatát, de közben a bor sem tudja elmosni az étel ízvilágát, hanem finoman kiegészítik egymást. Ehhez nem csak jó ételszakértőnek, de remek borszakértőnek is kell lenni.
Mi is a sommelier feladata?
Ez a munka aprólékosan állítja össze az ízeket és a zamatokat. A francia eredetű, sommelier-nek nevezett szakma kifinomult ízlésvilágot igényel, és mélyreható ismereteket mind a szőlőtermesztés, a borkészítés, és az ételek világában. A sommelier tanfolyamon megtanulhatjuk, hogyan szolgáljunk fel egy bort, milyen ételhez mit érdemes fogyasztani, mi és hogyan történik a szőlővel, amíg eléri a palack belsejét. Borszakértővel leginkább elegáns éttermekben találkozhatunk, ahol nagy a borkínálat, és ahol erőteljesen akarnak hatni a vendégek ízlelésére. Az egyre népszerűbb borturizmus miatt azonban már pincészetek is alkalmaznak sommelier-t, hogy még összetettebb, még teljesebb élményt nyújthassanak a hozzájuk betérőknek